Szent Mihály napi főző verseny

Őszi évnegyedelő nap Mihály napja, s egész Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket. Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is. A pásztorok Csíkban még ma is ekkor térnek vissza a havasokról a jószággal. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat a gazdának, s kapják meg a bérüket.

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes meleg ősz várható. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér. 

• Úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani.
• Azt mondják: "Szent Mihály lova deres, behozza a telet!"
• Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű, mondják is: "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet," vagy "Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár."